Bienvenidos a Nicaragua
A határátkelés nem volt egy leányálom, fórumok olvasásával próbáltunk felkészülni mi is vár ránk a Costa Rica és Nicaragua közötti átkelõn és nagyon örültem, hogy Zsolti most is ott van velem és védelmezôen fogta a mancsom.
Eleve úgy indultunk el Santa Teresa-ból, hogy nem foglaltunk szállást Nicaragua-ban, mert nem voltunk biztosak benne, hogy átjutunk a határon aznap. ( Már nagy a lazaság :))
Eleve úgy indultunk el Santa Teresa-ból, hogy nem foglaltunk szállást Nicaragua-ban, mert nem voltunk biztosak benne, hogy átjutunk a határon aznap. ( Már nagy a lazaság :))
Ugyanis itt is migráns válsàg van kérem szépen, persze ez nincsen benne az európai híradóban. Amióta Kuba és Amerika között elkezdett lassan rendezõdni a viszony a kubaiak attól félnek, hogy az USA már nem fogja nekik megadni olyan könnyen a menekült státuszt, ezért tömegesen elindultak Amerikába, mindent hátrahagyva, egy jobb élet reményében. Jelenleg van egy olyan jogszabály, ha egy kubai állampolgár a szárazföldön lép az USA területére és kér menekült státuszt, az gyorsított eljárásban kap letelepedési engedélyt, amivel már dolgozhat és küldheti haza a családnak a pénzt.
Ecuador az egyetlen ország ahova nem kell a kubaiaknak vízum, ezért ide átrepülve megkezdik a szárazföldön való menetelést Kolumbia, Panama, Costa Rica, Nicaragua es Mexikó útvonalon.
A nicaraguai elnök megelégelte az átvonulást és lezárta a határt szerencsétlen kubaiak elôtt, akik most ott tobzódnak és várják, hogy tovább mehessenek. Ennek köszönhetôen tele volt a határ gépfegyveres katonával, elkeseredett kubaiakkal, akik nem adják fel és milliónyi turistával, akik szeretnének egyik országból a másikba jutni.
Végül 12 órás buszozás után megérkeztünk ebbe a pici ékszerdobozba.
Mindketten imádtuk Granadát! Gyönyörû kisváros, kolóniális stílusban, színes házakkal, nyüzsgõ helyiekkel és mindenhonnan szóló zenével.
Mindketten imádtuk Granadát! Gyönyörû kisváros, kolóniális stílusban, színes házakkal, nyüzsgõ helyiekkel és mindenhonnan szóló zenével.
Sokat barangoltunk a hôség ellenére, egyszerûen volt valami a városban, ami magával ragadó.
Ez volt a törzshelyünk a fõtéren.
Denevér barlang ( Nem kicsi voltam betojva, amikor százával repkedtek felénk)
Láva ( pokol kapuja)
 |
0 comments: