Marihuana Cha Cha Cha

Drága szüleim most biztos azt hiszik, hogy lelkesen szüretelünk és betépve pislogunk a homokdůnék tetejérõl a szabadság ízétõl mámorosan.

Nem errõl van szó, de szerettem volna megemlékezni az óriási marihuana ültetvényrõl az egyik szállásunk teraszán.

Szóval az úgy történt, hogy Michelle a házianyukánk lement marihuana licenszet szerezni az önkormányzathoz, mert a hites ura szeret pöfékelni és gondolták, valamilyen egészségügyi problémára hivatkozva ezt legalizáhatják.
El is küldték egy orvoshoz, ahol egy speciális olajjal kezelték a talpát, amivel 22 éve problémái vannak. ( Állítólag nem azért fáj, mert lezuhant 40 méterrõl egy sziklafalnak csapódva...kkhhmmm egyem meg a kis szívét)
Úgyhogy mire hazaért Michelle, simán felszaladt a lepcsõn, amire 22 éve nem volt példa, vissza is hívta az orvost, hogy csókolom mi volt ebben a kenõcsben, mert ez nekem kell.
Igen, marihuana levelekbõl kinyert olaj, így meg is kapta a licenszet, hogy orvosilag kezelhesse a fájós lábát.
Ahhoz az önkormányzatnak nincs sok köze, hogy a háziapukánk nem erre használja a gyógyfüvet, hanem õ lelkesen szívja, egesz nap, 12 éves kora óta.
Csupa mosoly es vidámság a bácsi.
Kéthetente pedig szüretelik a termést.

A házi cica is rájárt a levelekre, aminek köszönhetõen sok idõt töltött ebben a pózban:


De Zsoltinak megadta magát olykor olykor


Egyébként istenien éreztük magunkat ebben a házban. :-)