A Nagy-korallzátonynál

Ausztrália tele van olyan állattal amelyekkel nem szeretnék találkozni, semmilyen körülmények között.
Kezdjük a krokodilokkal, elég egyértelmûen ki van táblázva a Cairns-i régió, hogy ne menj be a vízbe, mert ezek a srácok ott bandáznak, sôt még az óceánban is elôfordulnak, amikor egyik folyóból a másikba igyekeznek.


Megszàmlàlhatatlan talàlkozàs óriási pókokkal...


Ha az ember szeretné élvezni Queensland állam nyújtotta csodás tengerpartokat, akkor május és október között kell idejönni, mert ebben az idôszakban nincs tele a víz mérges medúzákkal. Különben úgy jár mint mi, nem fürödhet :(

Helló, a nevem Skippy és én hurcoltam ezt a két jómadarat a Daintree nemzeti parkban, hogy lássák ahol az esôerdô belefut az óceánba. Kicsit horpadt vagyok és szervóm sincsen, de marha jól lehet velem parkolni.


Hatalmas élmény volt kihajózni a Nagy-korallzàtonyhoz, sohasem láttam még ehhez foghatót, egyszerûen mesés amit itt rejlik az óceán fenekén.
Milliónyi színû és formájú korall, halak és más tengeri élõlények, azt se tudod hova kapkodd a fejed, annyira szép.
A búvározást nem sikerült sajnos megörökíteni, mert amit béreltünk víz alatti kamerát nem akart bekapcsolni.
A túravezetônk megosztott velünk nem egy rém történetet, hogyan teszik tönkre az emberek a zátonyt, például amikor egy kisfiú egy befôttes üvegbe összegyûjtötte Némót, meg egy kis korallt is letörve, hogy szép legyen, mert ô azt haza akarta vinni szuvenírnak. Sokan nem figyelnek, belelépnek, rúgnak a korallokba és fel sem fogják mekkora kárt okoznak. Persze a klímaváltozás hatására is pusztulnak szegények, túl meleg az óceán vize, ami az elhalàzosásukhoz vezet.