Déli sziget még mindig

Friday, April 08, 2016 Unknown 0 Comments

Van olyan pillanat az utazás alatt, amikor valami már nem mozgat meg és nem esik le az állam. Na a Fox és a Franz Josef glecsserek pont ez a kategória volt. Elmentünk, megnéztük és mentünk tovább minden különösebb hûha nélkül. Akarva akaratlan az ember összehasonlítja más gleccserekkel és azt hiszem Patagónia után nagyon magasan van a mérce...




Itt megálltunk, mert nagyon kellett pisilni és Shrek nyomában egy mocsár túràn talàltuk magunkat.


Egyébként Új-Zélandon nincsenek szörnyû és félelmetes ragadozók, úgyhogy nyugodt szívvel lehet barangolni akár itt is.


Mesés autóutak, igazi élmény itt vezetni. Legalábbis Zsolti sosem panaszkodott, kivéve amikor az óriás lakóautósok bejöttek elénk.



Ez itt már Queenstown, a déli sziget legforgalmasabb és ki merem jelenteni legeslegturistásabb városa. A világ összes létezõ extrém sportját lehet itt mûvelni rettentô borsos árakon. Amúgy nagyon kis helyes város lenne, nem olyan régen még csak 2000-en lakták, de beindult a vadkapitalizmus.


Sohasem láttunk még kiwi madarat élôben, úgyhogy elmentünk egy kiwi parkba. Sajnos képpel nem tudok szolgálni, mert nagyon érzékenyek a fényre és amúgy is egy mesterségesen sötétített teremben nézhettük csak ôket. Tényleg nagyon cukik!
A képen egy terhes madár látható, illusztrálva, hogy a kiwi mama testének 20%-a csak a tojás, ezt kell szegénynek kitolnia magából...


Továbbállva a fjordok felé vettük az irànyt, ez a vidék is nagyon tetszett.



Körbehajóztuk Milford Soundot, imádkoztunk, hogy legyen jó idô és láss csodát az esô elállt, a felhôk pedig pont kellô mennyiségben maradtak ezzel is elôsegítve a selytelmes fotók készítését.





Õ Kereru, egy helyi galamb fajta és nagyon barátságos.


Megmásztuk a Key Summitot is, de sajnos a tetején kettôig sem láttunk a sok felhôtôl, ez félúton készült.


Folytattuk utunkat a Mount Aspiring nemzeti parkba, ahol újabb csodás túrákon koptattuk a cipôinket. Valószínûleg egész életemben összesen nem kirándultam annyit, mint az itt töltött egy hónap alatt.



Itt nagyon senkit sem zavartunk a lábszagunkkal :-)


Stresszes élete van a barikáknak. Itt szeretném megjegyezni, hogy mondjuk Amerikában úgy hirdetik a minôségi, prémium hamburgert, hogy grass fed beef/lamb (fûvel etetett marha v bárány). Na a kiwi emberek ezen jót röhögnek, hiszen ök el se tudják képzelni, hogy az állat ne a legelôk dús füvén hízna.


Tényleg létezik a paradicsom, egész könnyû volt ide eljutni :)


Glenorchy lenyûgözõ!


0 comments: